A folsav a B-vitaminok csoportjába tartozó vízoldékony vegyület, más néven B9-vitamin. A folsav elnevezés valójában nem egyetlen vegyületet jelent, hanem több hasonló szerkezetű és hatású vegyület, ún. folátok gyűjtőneve. A sejtek osztódásában, a nukleinsavak (RNS és DNS) szintézisében, a fehérvérsejtek és a vörösvértestek képzésében nélkülözhetetlen mikrotápanyag.
A folsav nevét a latin „folium” szó alapján kapta, melynek jelentése: levél. Ennek oka elsősorban, hogy a folsav elsődleges forrásai a leveles zöldségek.
Folsav adagolása
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték 200,0 µg naponta, egészséges felnőtteknél. A biztonságos napi legfelső beviteli mennyiséget az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 1000,0 µg folsavban, határozta meg. [1]
Bár a folsav vízben oldódó vitamin, tehát túladagolása nem valószínű, azért a megengedett napi maximális dózist (1000 µg) nem szabad túllépni, mert ekkora mennyiség már ronthatja a cink hasznosulását, valamint elfedheti a B12-vitamin hiányából adódó tüneteket, emésztési zavarokat, gyomorfájást, bőrkiütéseket válthat ki.
Szervezetben betöltött szerepe
A folsav maga nem biológiailag aktív forma, a szervezet alakítja át azzá, így tudja a megfelelő hatásokat elérni. A folsavat egy enzim (MTHFR) alakítja át a szervezetben aktív formává. Ez az enzim fontos biokémiai folyamatban vesz részt. Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy az MTHFR enzim mutációja összefüggésbe hozható szív-érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségével, valamint a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszhat. [2]
A szervezetben betöltött szerepe sokrétű: az immunrendszer megfelelő működésétől kezdve részt vesz a vérképződésben, az idegrendszer működésében és a terhesség alatt is meghatározó. [3]
A folát a terhesség alatt részt vesz az anyai szövetek növekedésében. Ezáltal már a terhesség tervezésekor érdemes a szintjére figyelni. A terhesség és szoptatás különböző szakaszaiban a szervezet folsav-igénye eltérhet. [3]
A folát enzim kofaktorként részt vesz az RNS és DNS szintézisében, ezáltal szerepet játszik a sejtosztódásban. [3]
Antioxidáns hatást fejt ki azáltal, hogy hozzájárul a normál homocisztein-anyagcseréhez és csökkentheti a homocisztein koncentrációját. A homocisztein a fehérjék metabolizálásakor keletkező bomlástermék. A homocisztein felhalmozódása a here vérellátásának megszakadását, így a spermiumok számának és motilitásának csökkenését okozhatja. A rossz spermaminőség egyik oka a homocisztein szintjének emelkedése a férfi szervezetben. A folsav emellett részt vesz a normál aminosav-szintézisben, amelynek rendezése fontos a sperma minősége szempontjából. [4] Egy korábbi klinikai vizsgálat szerint cinkkel kombinálva a folsav növeli a spermiumok koncentrációját. [5]
A normál vérképződés mellett az idegrendszer működésében is nagyon fontos szerepe van: hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez és a normál pszichológiai funkció fenntartásához. [3]
Hiánya
Mivel a szervezet csak kis mennyiségű folsavat tárol, így a folsavat nem tartalmazó, vagy folsav szegény étrend hónapokon belül hiánybetegség kialakulásához vezethet. A folsavhiányos állapot gyakori, mivel sok ember nem eszik elegendő mennyiségű nyers leveles zöldséget, illetve citrusféléket. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is befolyásolhatja a folsav felszívódását és feldolgozását.
A folsavhiány első tünete a fáradékonyság lehet. A folát hozzájárul a normál vérképződéshez, ezért folsav hiánya a B12-vitamin hiányához hasonló vérszegénységet okozhat. Vérszegény betegben folsavhiányos állapotra utalhat, ha a vérben nagyméretű és szabálytalan alakú vörösvértestek találhatók. A betegség előrehaladásával csökkenhet a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is. A vérszegénység általános tünetei: sápadtság, ingerlékenység, szédülés. [6-7]
Ha a terhes nőnek folsavhiánya van, a gyermeknél agy- és koponyacsont rendellenesség, gerincvelő rendellenesség (velőcsőzáródási rendellenesség) alakulhat ki. A kezelés a folsav napi szintű pótlásából áll. A terhes nőknek, illetve terhességet tervező nőknek nagyobb dózist ajánlott adni, hogy megelőzzék az esetleges születési rendellenességeket.
A folsav aktív formává alakító enzim alulműködése végső soron csökkentheti a folsav felhasználásának hatékonyságát, ezért ugyannyi folsavból csak kevesebbet tud a szervezet felhasználni. Az MTHFR enzim hatékonyságát emellett rontja a tartósan magasabb testhőmérséklet (pl. láz) vagy a pajzsmirigy alulműködése. Kerülni kell a túlzott napozást, szoláriumozást is, ami – az UV-sugárzás hatása miatt – hozzájárulhat a szervezet folsav-szintjének csökkenéséhez.
Rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél elsőként választandó terápiás szer a methotrexát. A szer mellékhatásainak kivédésére folsav kiegészítést javasolnak az orvosok. [8]
Terhesség, szoptatás és a folsav
A nőknek már a terhesség tervezési szakaszában ajánlott gondoskodni a megfelelő mennyiségű folsav bevitelről. Erre azért van szükség, mert a szervezet nem tárolja hosszú ideig a vitamint és a folsav szempontjából a magzati fejlődés legfontosabb szakasza a 15. naptól kezdődik: ekkor indul meg a központi idegrendszer és az idegcső kialakulása. Ha a terhes nőnek folsavhiánya van, a gyermeknél agy- és koponyacsont rendellenesség, gerincvelő rendellenesség (velőcsőzáródási rendellenesség) alakulhat ki. Ennek elkerülése végett az EFSA tudományos tanácsa által kiadott egy tanulmány 400 μg/nap mennyiségű folsav bevitelét javasolja legalább egy hónappal a terhesség tervezése előtt és az első trimeszterben. [9]
A terhesség alatt megnövekszik a folsav-igény a méhlepény és a magzati szövetek növekedése következtében.
A szoptatás során is szükséges a plusz folsav bevitel, mert a folsav kiválasztódik az anyatejbe, ezért fontos fenntartani a megfelelő folsav-szintet az anya szervezetében.
Forrás
A legtöbb zöldség és gyümölcs csak kis mennyiségben tartalmaz folsavat, de a fő forrásai a sötétzöld leveles zöldségek, a hüvelyesek, a narancs és grapefruit, mogyoró és mandula. [10]
A húsok általában szintén csak kis mennyiségben tartalmazzák, ellenben a máj és a vese folsav-tartalma különösen magas. További gazdag folát-forrás a sütőélesztő.
Természetes folsavtartalmú élelmiszerek közé sorolható még a burgonya és a tejtermékek, amik ugyan nem tekinthetők gazdag forrásnak, de viszonylag nagy mennyiségben fogyasztják őket. [11]
A folsav felszívódása
Az antioxidáns hatással rendelkező komponensek, mint pl. az aszkorbinsav (C-vitamin) fokozhatják a folsav (pontosabban a redukált folát) stabilitását az emésztőrendszerben. [12]
A természetes és szintetikus eredetű folát felszívódása eltér a szervezetben, a mesterségesen előállított folsav biológiai hozzáférhetősége, ezáltal a felszívódás hatékonysága nagyobb, mint az ételekben lévő foláté. [13]
A folsav felszívódásához és megfelelő raktározásához B12-vitamin szükséges. (a kombinált vitaminokban, mint a terheseknek szánt vitaminokban, általában mind a kettő megtalálható).
Többletbevitel
A természetes úton, élelmiszerekkel bevitt folsav mennyisége biztonságosnak tekinthető, a magas bevitel ebben az esetben nem jelent kockázatot. [14]
A folsav nem hasznosuló része a vizelettel [15-17] és a széklettel [18] távozik a szervezetből, valamint az anyatejből is kiválasztódik. [19-20]
Kölcsönhatás más tápanyagokkal
Nagyobb folsav-dózis zavarhatja egyes gyógyszerek hatását (pl.: metotrexát) és elfedheti pl. a B12-vitamin-hiány tüneteit. Ez utóbbi különösen a vegetáriánus táplálkozást folytatóknál lehet veszélyes.
Irodalomjegyzék:
1. https://www.ogyei.gov.hu/nrv_es_ul_ertekek/ (letöltve: 2017.04.07.)
2. Marosi K., Ágota A., Végh V., Joó J., Langmár Z., Kriszbacher I., Nagy Zs., 2012., A homocisztein és a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz, metionin-szintáz, valamint a metionin-szintáz-reduktáz génpolimorfizmusok szerepe a cardiovascularis megbetegedésekben és a magas vérnyomás kialakulásában
3. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for folate. EFSA Journal 2014;12(11):3893
4. C Ross, A Morriss, M Khairy, Y Khalaf, P Braude, A Coomarasamy, T El-Toukhy: A systematic review of the effect of oral antioxidants on male infertility. Reproductive BioMedicine Online (2010) 20, 711– 723
5. Wai Yee Wong, Hans M. W. M. Merkus, Chris M. G. Thomas Roelof Menkveld, Gerhard A. Zielhuis, and Regine P. M. Steegers-Theunissen: Effects of folic acid and zinc sulfate on male factor subfertility: a double-blind, randomized, placebo-controlled trial. Fertility And Sterility77, 491-498 (2002)
6. Herbert V, 1962. Experimental nutritional folate deficiency in man. Transactions of the Association of American Physicians, 75, 307-320.
7. Reynolds EH, Rothfeld P and Pincus JH, 1973. Neurological disease associated with folate deficiency. British Medical Journal, 2, 398-400.
8. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az ízületi gyulladások betegségmódosító terápiájáról. Készítette: A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium
https://old-kollegium.aeek.hu/conf/upload/oldiranyelvek/REUMA_Arthritisek%20kezeleserol%20szintetikus%20es%20biol%20gyszerekkel_mod0_v0.pdf (letöltve: 2017.04.07.)
9. EFSA – Tolerable Upper Intake Levels For Vitamins And Minerals 2006. february
10. FSA (Food Standards Agency), 2002. McCance and Widdowson’s The Composition of Foods. Royal Society of Chemistry, Cambridge, UK.
11. SACN (Scientific Advisory Committee on Nutrition), 2006. Folate and Disease Prevention. 211 pp.
12. Seyoum E and Selhub J, 1998. Properties of food folates determined by stability and susceptibility to intestinal pteroylpolyglutamate hydrolase action. Journal of Nutrition, 128, 1956-1960.
13. IOM (Institute of Medicine), 1998. Dietary Reference Intakes for thiamin, riboflavin, niacin, vitamin B6, folate, vitamin b12, pantothenic acid, biotin, and choline. Food and Nutrition Board. National Academy Press, Washington, D. C., USA, 591 pp.
14. Butterworth CE and Tamura T, 1989. Folic acid safety and toxicity – a brief review. American Journal of Clinical Nutrition, 50, 353-358.
15. Hamid A, Wani NA and Kaur J, 2009. New perspectives on folate transport in relation to alcoholism-induced folate malabsorption – association with epigenome stability and cancer development. FEBS Journal, 276, 2175-2191.
16. Scott JM, 1986. Catabolism of folates. In: Folates and Pterins. Eds Blakley RL and Whitehead VM. John Willey & Sons, New York, USA, 307-327.
17. Caudill MA, Gregory JF, Hutson AD and Bailey LB, 1998. Folate catabolism in pregnant and nonpregnant women with controlled folate intakes. Journal of Nutrition, 128, 204-208.
18. Krumdieck CL, Fukushima K, Fukushima T, Shiota T and Butterworth CE, Jr., 1978. A long-term study of the excretion of folate and pterins in a human subject after ingestion of 14C folic acid, with observations on the effect of diphenylhydantoin administration. American Journal of Clinical Nutrition, 31, 88-93.
19. Tamura T, Yoshimura Y and Arakawa T, 1980. Human-milk folate and folate status in lactating mothers and their infants. American Journal of Clinical Nutrition, 33, 193-197.
20. Smith AM, Picciano MF and Deering RH, 1983. Folate supplementation during lactation: maternal folate status, human milk folate content, and their relationship to infant folate status. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 2, 622-628.
Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!
