B12-vitamin

A B12-vitamin vagy más néven kobalamin a vízoldható vitaminok csoportjába tartozik. A kobalamin egy fémkomplex, mely egy központi kobalt-iont tartalmaz. Öt-féle formája létezik a vitaminnak [1], ezek közül a legismertebb változata egy ciano-csoportot tartalmaz, aminek következtében a vitamin kémiai neve cianokobalamin. Az emberi szervezetben a kobalamin több fontos reakcióban vesz részt koenzimként [2-3].

B12-vitamin adagolása
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték 2,5 µg naponta felnőtteknél.

A biztonságos napi legfelső beviteli mennyiséget az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az amerikai testvérhivatal (IOM) sem határozta meg, míg az angol (EVM) 2000,0 µg-ban határozta meg a napi maximális dózist [4]. Többek között B12-vitamin könnyen felszívódó formájának pótlását javasolják tervezett teherbeesés előtt és a terhesség legalább első három hónapjában. Kifejezetten ajánlott kecsketej tartós fogyasztásakor, meghatározott gyógyszerek szedésekor, bélbetegség, májbetegség, idegrendszeri betegség esetén, valamint idős életkorban [5].

Szervezetben betöltött szerepe
A vérben egy speciális fehérjéhez (transzkobalamin) kötődik. A B-vitamint a szervezet nagyobb mennyiségben a májban tárolja.
A B12-vitamin elengedhetetlen a sejtek megújulásához, mivel szerepet játszik a sejtosztódásban, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban mindemellett különösen fontos a vörösvértestek normál képződéséhez. A B12-vitamin-hiány okozta hematológiai elváltozásokat nem lehet megkülönböztetni a foláthiánytól. A tünetek közé tartozik a fokozatosan kialakuló sápadt bőr, a csökkent energia és terhelési tolerancia, fáradtság, légszomj és szívdobogás [6]. A sejtosztódásban és anyagcsere-folyamatokban betöltött szerepe alapján hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez.

A B12-vitaminnak központi szerepe van az idegrendszer normál működésében. Ez a vitamin szükséges az idegeket borító hüvely képződéséhez, ezáltal hozzájárul az a normál pszichológiai funkció fenntartásához. Több vizsgálat kimutatta, hogy B12-vitamin hiánykor különböző idegrendszeri tünetek jelentkeznek [7-9]. Az idegrendszer működésében és vérképzésben betöltött szerepe alapján a B12-vitamin hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.
A B12-vitamin egyik formája koenzimként hozzájárul a normál homocisztein-anyagcseréhez [10].

B12-vitamin hiány
A kobalaminhiány leggyakoribb következménye a megaloblasztos vérszegénység (mely esetén a csontvelő nagy és kóros formájú vörösvértesteket (ún. megaloblasztokat) termel) [11-12]. A kobalaminhiány idegrendszeri zavarokhoz is vezethet [6-13]. A hiány okai öröklődhetnek (Imerslund–Gräsbeck szindróma) vagy szerzett rendellenességként kialakulhat, mint pl. a vészes vérszegénység, amit felszívódási zavar is okozhat.
Elégtelen étrendi bevitel felnőttek esetében ritkán okoz hiánybetegséget a fejlett országokban, de vegetáriánusok esetében [14] és a kevésbé fejlett országokban gyakran előfordul [15].
A B12-vitamin szintje a vérben a kor előrehaladtával csökken, és a túlzott alkoholfogyasztás szintén nehezíti a B12-vitamin felszívódását [4].

B12-vitamin többlet
Egy tanulmány [16] arról számolt be, hogy nincs káros hatása, ha az ajánlott bevitelnél több B12-vitamint viszünk be a szervezetünkbe élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők formájában. A túlzott mennyiségben bevitt B12-vitamin a vizelettel együtt kiválasztódik, ezért káros hatása jelenleg nem ismert. Mivel semmilyen káros hatást nem azonosítottak hosszabb ideig történő nagyobb dózisú (1-5 mg) B12-vitamin bevitele esetén, ezért nem állapítottak meg felső határértéket [4].

Terhesség, szoptatás és a B12-vitamin
Egy WHO vizsgálat megállapította, hogy terhesség alatt kb. 0,1-0,2 µg kobalamin jut a magzat szervezetébe naponta [WHO/FAO (2004].

A magzati igény miatt megnövekedett igény miatt terhesség idején az ajánlott beviteli értéket 4,5 µg/nap értékben határozták meg [4].

Mindemellett egy dán vizsgálatban megfigyelték, hogy azok, akik terhességük alatt 1,0–4,5 μg B12-vitamin szedtek valamilyen formában, azoknak szoptatás alatt is változatlan kobalamin-tartalékkal rendelkeztek [4].
Figyelembe véve az anyatej B12-vitamin szekrécióját és a szervezetben átlagosan felszívódó mennyiségét, szoptatás idején szintén kiegészítő bevitelt ajánlott biztosítani, kb. 1,0 µg/nap mennyiségben. Ezért a szoptatás idejére napi 5,0 µg ajánlott beviteli értéket állapítottak meg.

Forrás
Állati szervezetekben, főleg a májban, húsban, halban, tojásban, tejtermékekben, valamint mikroorganizmusokban található. Növényekben nem fordul elő természetes körülmények között, kivéve ha mesterségesen B12-vitaminnal dúsítják (például sörélesztő).
Szigorúan szabályozzák a csecsemő- és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabona-alapú élelmiszerek, valamint a csecsemők és kisgyermekek részére készített bébiételek kobalamin-tartalmát [17].

A B12-vitamin felszívódása
Általában valamilyen fehérjéhez kapcsolódva található a B12-vitamin, ezért táplálékból való felszabadulása elsősorban az erőteljesen működő gyomor-emésztéstől függ.
A kobalamin felszívódás több lépésből áll, éppen ezért hiányát felszívódási zavarok is okozhatják. Átlagosan 40-50%-a szívódik fel az emésztőrendszerből [4]. Kedvező feltételek mellett az egészséges emberi szervezet több mint 10 µg kobalamint tud felvenni naponta [18]. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik a szervezetből.

Kölcsönhatás más vitaminokkal
Egy friss kutatás szerint a szervezet B12-vitamin és folsav szintézise kapcsolódik egymáshoz, ezáltal a két vitamin befolyással lehet a másik mennyiségére [19-20]. Ennek tudható be, hogy folsav hiánya miatt alacsonyabb B12-vitamin koncentráció léphet fel a szervezetben [21-22].

Összefoglaló a B12-vitamin-bevitel megfelelő mennyiségéről (EFSA ajánlás) [4]:

Irodalomjegyzék:
1. Froese DS and Gravel RA, 2010. Genetic disorders of vitamin B(1)(2) metabolism: eight complementation groups-eight genes. Expert reviews in molecular medicine, 12, e37.
2. Ludwig ML and Matthews RG, 1997. Structure-based perspectives on B12-dependent enzymes. Annual Review of Biochemistry, 66, 269-313.
3. Matthews RG, Sheppard C and Goulding C, 1998. Methylenetetrahydrofolate reductase and methionine synthase: biochemistry and molecular biology. European Journal of Pediatrics, 157 Suppl 2, S54-59.
4. EFSA Scientific Opinion on Dietary Reference Values for cobalamin (vitamin B12). EFSA Journal 2015;13(7):4150
5. Walker JG, Batterham PJ, Mackinnon AJ, et al. Oral folic acid and vitamin B-12 supplementation to prevent cognitive decline in community-dwelling older adults with depressive symptoms – the Beyond Ageing Project: a randomized controlled trial. Am J Clin Nutr 2012; 95: 194–203.
6. IoM (Institute of Medicine), 2000. Dietary Reference Intakes for thiamin, riboflavin, niacin, vitamin B6, folate, vitamin B12, pantothenic acid, biotin and choline. National Academy Press, Washington, D.C.
7. Allen RH, Lindenbaum J and Stabler SP, 1996. High prevalence of cobalamin deficiency in the elderly. Transactions of the American Clinical and Climatological Association, 107, 37-45.
8. Gibney MJ, Voster HH and Kok FJ, 2002. Introduction to human nutrition. Blackwell Publishing, Oxford, 157-160.
9. Wynn M and Wynn A, 1998. The danger of B12 deficiency in the elderly. Nutrition and Health, 12, 215-226.
10. Stabler SP, 2006. Vitamin B12. In: Present knowledge in nutrition. Eds Bowman BA and Russell RM. International Life Sciences Institute (ILSI), Washington, D.C.
11. Chanarin I, 1969. The megaloblastic anaemias. Blackwell Scientific Publications, Oxford, UK, 1000 pp.
12. Carmel R, 2009. Megaloblastic anemias: disorders of impaired DNA synthesis. In: Wintrobe´s Clinical Hematology. 12th edn. Ed Greer JP FJ, Rodgers GM, eds. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, MS, USA, 1143-1172.
13. Lorenzl S, Vogeser M, Muller-Schunk S and Pfister HW, 2003. Clinically and MRI documented funicular myelosis in a patient with metabolical vitamin B12 deficiency but normal vitamin B12 serum level. Journal of Neurology, 250, 1010-1011.
14. Pawlak R, Parrott SJ, Raj S, Cullum-Dugan D and Lucus D, 2013. How prevalent is vitamin B(12) deficiency among vegetarians? Nutrition Reviews, 71, 110-117.
15. Stabler SP and Allen RH, 2004. Vitamin B12 deficiency as a worldwide problem. Annual Review of Nutrition, 24, 299-326.
16. SCF (Scientific Committee for Food), 2000. Opinion of the Scientific Committee on Food on the Tolerable Upper Intake Level of Vitamin B12. 5 pp.
17. Commission Directive 2006/125/EC of 5 December 2006 on processed cereal-based foods and baby foods for infants and young children, OJ L 339, 06.12.2006, p. 16.
18. Grasbeck R, 1984. Biochemistry and clinical chemistry of vitamin B12 transport and the related diseases. Clinical Biochemistry, 17, 99-107.
19. Shane B and Stokstad EL, 1985. Vitamin B12-folate interrelationships. Annual Review of Nutrition, 5, 115-141.
20. EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies), 2014b. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for folate. EFSA Journal 2014;12(11):3893, 59 pp. doi:10.2903/j.efsa.2014.3893
21. Klee GG, 2000. Cobalamin and folate evaluation: measurement of methylmalonic acid and homocysteine vs vitamin B(12) and folate. Clinical Chemistry, 46, 1277-1283.
22. Gibson RS, 2005. Assessment of folate and cobalamin status. In: Principles of Nutritional Assessment. Ed Gibson RS. Oxford University Press, New York, NY, USA, 595-631.