Az A-vitamin olyan kémiai vegyületek összessége, amelyek a természetben az állatokban és növényekben egyaránt előfordulnak és azonos hatással rendelkeznek. Az emberi szervezet működéséhez elengedhetetlen a táplálékkal megfelelő mennyiségben bevitt A-vitamin, mint számos biokémiai folyamat részvevője.

A vitamincsalád vegyületeihez tartozó retinol és retinil-észterek zsírban oldódó molekulák, a biológiailag aktív vegyületek hatását a retinolra vonatkoztatva számszerűsíthetjük. 6 μg β-karotin mutat egyenértékűséget 1 μg retinollal (1 μg RE=1 μg retinol ekvivalens),ez az érték egyéb karotinoid típusú vegyületek esetében már eltér.

Adagolás

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték egészséges felnőttek számára 800 μg, a biztonságos napi legfelső beviteli mennyiség pedig 3000 μg [1]. Anyatejjel táplált csecsemők esetében (7-11 hónapos) az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által kalkulált A-vitamin szükséglet 250 μg RE értéknek határozott meg napi szinten. Kisgyermekek esetében (1-3 éves kor között) ugyanez a mennyiség megfelelőnek bizonyult.4-6 éves korig 300 μg RE, 7-10 éves korig 400 μg RE, 11-14 éves korig 600 μg RE. Serdülőkorban az igény nemenként elválik, így 15-17 éves kor között lányoknál 650 μg RE értékkel, míg fiúknál 750 μg RE ajánl az EFSA naponta [2].

Terheseknek naponta 700 μg A-vitamint, míg szoptatós anyáknál már 1300 μg napi dózist javasolnak, tekintettel a felszívódás mértékére (kb. 80%) és a szoptatás során megnövekedett igénynek. A szervezet A-vitamin felhasználása raktáraiból különböző állapotokban természetesen változhat [3].

Terhesség és szoptatás

A magzat fejlődése során az anya A-vitamin készleteit hasznosítja, majd a születést követően az anyatejjel kiválasztva kerül a csecsemő szervezetésbe. Egy lengyel tanulmány a szoptatós anyákat vizsgálva megállapította, hogy az anyatej retinol szintje csökken a szoptatás előrehaladtával. A szülést követően mért szint 5-6. hónap elteltével felére, majd a 9-12. hónap között negyedére csökkent [4].

Ezen kutatások alapján kijelenthetjük, hogy a terhesség második felében, valamint a szoptatás során javasolható az A-vitamin pótlása a megfelelő diétával, vagy étrend-kiegészítők alkalmazásával.

Hiány tünetei

Az emberi szervezet nem képes a vitamincsalád vegyületeit saját maga előállítani, ezért nem megfelelő táplálkozás következtében könnyen kialakulhatnak a hiánybetegségek tünetei. Az A-vitamin hiányának legfőbb tünetei a méhen belüli fejlődésben, valamint a születést követő növekedésben jelentkeznek.

Felnőttben az A-vitamin hiányának kedvezőtlen hatása lehet a látás romlása, az immunrendszer védekezőképességének csökkenése, reprodukciós romlása, valamint a csökkenő vas-ion koncentráció okozta vérszegénység [5]. Az A-vitamin hiányának leginkább szembetűnő klinikai következménye a száraz szem szindróma (xerophtalmia), amely súlyos esetben akár a látás sérülésével is járhat. A szem képtelenné válhat a sötétséghez való alkalmazkodáshoz (nyctalopia) és súlyos esetekben vakságot is okozhat [6].

A-vitamin hiányban megjelenhet olyan szaruképződési rendellenesség is, amely retinol vagy béta-karotin adását követően megszűnhet [7].  A fejlődő országokban összefüggésbe hozható a csecsemőknél és gyermekeknél az A-vitamin hiánya következtében kialakuló légzőszervi megbetegedésekkel, halálos kimenetelű fertőzésekkel, valamint hasmenés kialakulásának gyakoriságával [8].

Az A-vitamin szervezetben betöltött szerepe

Az A-vitamin sejtmag receptorokon keresztül fejti ki hatását az egész szervezetben. Szabályozza a sejtek génműködését és fehérje- és enzimképződését, szerepet játszik a sejtek differenciálódásában.  Hatásmechanizmusán keresztül hozzájárul a bőr és a nyálkahártyák normál állapotának fenntartásához. Közvetlen kapcsolatot figyeltek meg a vér hemoglobin és A-vitamin szintje között és megállapították, hogy az A-vitamin részt vesz megfelelő a normál vasanyagcserében [9].

Az A-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, mivel segíti a T-immunsejtek fejlődését, növelheti az antigénes válasz kialakítását és a légúti fertőzések gyakorisága is csökkenhet.

Az A-vitamin jelentőségéről a szem működésében betöltött szerepe jut a legtöbbeknek először az eszébe. Az A-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához, mivel szükséges a beérkező fény feldolgozásához a sejtekben. Hiányában a látásért felelős receptorok működése abnormálissá válhat, aminek következménye lehet akár a megromlott éjszakai látás [9]. Több tanulmány is kimutatta, hogy az életkor előrehaladásával a látásromlás esélye megnőhet. A fejlett gazdaságú országokra leginkább jellemzően a folyamat elsődleges okaként az időskori makula-degenerációt (Age-related macular degenetation, AMD) jelölik meg [10-11]. Az antioxidáns vitaminok (pl.: C- és E-vitamin), béta-karotin és cink kontrollált adagolásának hatását vizsgálta az AMD-re az AREDS tanulmány (Age-Related Eye Disease Study)[12]. A tanulmány fontos megállapítása, hogy ezen bevitt tápanyagok kontrollált dózisú pótlására fokozott igény jelentkezik az életkor előrehaladtával az időskori makula-degenerációban szenvedőknél. A vizsgálat 5 éves időtávlatban, ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy az eredmények tükrében további vizsgálatok szükségesek az összetevők és a dozírozás szempontjából is a hatásosság és a kockázati értékelések miatt. Egyes tanulmányok ugyanis feltételezik, hogy dohányosoknál nagyobb az esélye a tüdőrák kialakulásának A-vitamin pótlásakor [13-14]. Ebből kifolyólag az AREDS 2 (Age Related Eye Desease Study 2) tanulmányban az A-vitamin helyett luteint és zeaxanthint alkalmaztak [15].

A-vitamin felszívódása

Az A-vitamin a zsíroldékony vitaminok családjába tartozik. Felszívódásában kulcs szerepet játszik a bélfal és annak meglehetősen szegmentált felülete. A vékonybélben a táplálkozással bevitt A-vitamin zsírsavakkal keveredve apró cseppekre oszlik, majd az epén keresztül szívódik fel a keringésbe és jut tovább a májba [16]. Az A-vitamin provitaminja jól hasznosul (70-90% szívódik fel), míg a β-karotin felszívódása széles határok között mozog (5-65%) táplálkozástól, egészségtől és genetikai tényezőktől függően. Az A-vitamin minél jobb hasznosulása érdekében előnyös étkezéssel összekötni ilyen tartalmú készítmények szedését.

Forrás

A retinolban gazdag élelmiszerek közé soroljuk a különféle belsőségeket, húsokat, vajat, retinollal dúsított margarint, tejtermékeket és a tojást. Magas provitamin tartalmú élelmiszerek javarészt növényi forrásból származnak és magas bennük a β-karotin szintje is. Ilyen növény az édesburgonya, sárgarépa, a tök, valamint a pirospaprika [17].

Interakció más vitaminokkal

Egyes tanulmányok szerint a vér A-vitamin és vas-ion koncentrációja kapcsolatban áll egymással [18]. A-vitamin hiánya ronthatja a vas anyagcseréjét, míg jelenléte egyes kutatások szerint növelheti a vörösvérsejtek koncentrációját [19-20]. Egy 2012-es összefoglaló szerint A-vitamin pótlása csökkentheti a vérszegénység kialakulását terheseknél [21].

Túladagolás

Az A-vitamin túladagolás klasszikus tüneteként tartjuk számon a különféle bőrtüneteket, de ezen felül jelentkezhet émelygés, hányás, különféle májbetegségek tünetei, valamint izom- és csontrendszeri tünetek is [22].

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Jovan Péternek a cikk összeállításában nyújtott segítségéért és szakmai javaslataiért.

Irodalomjegyzék

  1. https://www.ogyei.gov.hu/nrv_es_ul_ertekek/ (letöltve: 2016. augusztus 11.)
  2. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for vitamin A. EFSA Journal 2015;13(3):4028
  3. Montreewasuwat N and Olson JA, 1979. Serum and liver concentrations of vitamin A in Thai fetuses as a function of gestational age. American Journal of Clinical Nutrition, 32, 601-606.
  4. Kasparova M, Plisek J, Solichova D, Krcmova L, Kucerova B, Hronek M and Solich P, 2012. Rapid sample preparation procedure for determination of retinol and alpha-tocopherol in human breast milk. Talanta, 93, 147-152.
  5. Ross AC, 2014. Vitamin A. In: Modern Nutrition in Health and Disease. 11th Edition. Eds Ross AC, Caballero B, Cousins RJ, Tucker KL and Ziegler TR. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, USA, 260-277.
  6. Dowling JE and Gibbons IR, 1961. The effect of vitamin A deficiency of the fine structure of the retina. In: The Structure of the Eye. Ed Smelser GK. Academic Press, New York, USA pp. 85-99.
  7. Chase HP, Kumar V, Dodds JM, Sauberlich HE, Hunter RM, Burton RS and Spalding V, 1971. Nutritional status of preschool Mexican-American migrant farm children. American Journal of Diseases of Children, 122, 316-324.
  8. Mayo-Wilson E, Imdad A, Herzer K, Yakoob MY and Bhutta ZA, 2011. Vitamin A supplements for preventing mortality, illness, and blindness in children aged under 5: systematic review and meta- analysis. British Medical Journal (Clinical Research Edition), 343, d5094.
  9. IoM (Institute of Medicine), 2001. Dietary Reference Intakes for vitamin A, vitamin K, arsenic, boron, chromium, copper, iodine, iron, manganese, molybdenum, nickel, silicon, vanadium and zinc. National Academy Press, Washington D.C
  10. Pascolini D, Mariotti SP, Pokharel GP, et al. 2002 Global update of available data on visual impairment: a compilation of population-based prevalence studies. Ophthalmic Epidemiol. 2004;11 (2):67-115.
  11. Congdon N, O’Colmain B, Klaver CC, et al; Eye Diseases Prevalence Research Group. Causes and prevalence of visual impairment among adults in the United States. Arch Ophthalmol. 2004;122 (4):477-485.
  12. Age-Related Eye Disease Study Research Group. A randomized, placebo-controlled, clinical trial of highdose supplementation with vitamins C and E, beta carotene, and zinc for age-related macular degeneration and vision loss: AREDS report no. 8. Arch Ophthalmol. 2001;119(10):1417-1436.
  13. Albanes D, Heinonen OP, Huttunen JK, et al. Effects of alpha-tocopherol and beta-carotene supplements on cancer incidence in the Alpha-Tocopherol Beta-Carotene Cancer Prevention Study. Am J Clin Nutr. 1995;62(6)(suppl):1427S-1430S.
  14. Omenn GS, Goodman GE, Thornquist MD, et al. Risk factors for lung cancer and for intervention effects in CARET, the Beta-Carotene and Retinol Efficacy Trial. J Natl Cancer Inst. 1996;88(21):1550-1559.
  15. Chew EY, Clemons TE, SanGiovanni JP, Danis R, Ferris FL 3rd, Elman M, Antoszyk A, Ruby A, Orth D, Bressler S, Fish G, Hubbard B, Klein M, Chandra S, Blodi B, Domalpally A, Friberg T, Wong W, Rosenfeld P, Agron E, Toth C, Bernstein P, Sperduto R.: Lutein + zeaxanthin and omega-3 fatty acids for age-related macular degeneration: the Age-Related Eye Disease Study 2 (AREDS2) randomized clinical trial. JAMA (2013) 15;309(19):2005-15
  16. Parker RS, 1996. Absorption, metabolism, and transport of carotenoids. FASEB Journal, 10, 542-551
  17. Anses/CIQUAL (Agence nationale de sécurité sanitaire de l’alimentation, de l’environnement et du travail/Centre d’information sur la qualité des aliments), 2012. French food composition table version 2012. Forrás: http://www.afssa.fr/TableCIQUAL/index.htm
  18. Bloem MW, Wedel M, Egger RJ, Speek AJ, Schrijver J, Saowakontha S and Schreurs WH, 1989. Iron metabolism and vitamin A deficiency in children in northeast Thailand. American Journal of Clinical Nutrition, 50, 332-338
  19. Lynch SR, 1997. Interaction of iron with other nutrients. Nutrition Reviews, 55, 102-110
  20. Mwanri L, Worsley A, Ryan P and Masika J, 2000. Supplemental vitamin A improves anemia and growth in anemic school children in Tanzania. Journal of Nutrition, 130, 2691-2696.
  21. Thorne-Lyman AL and Fawzi WW, 2012. Vitamin A and carotenoids during pregnancy and maternal, neonatal and infant health outcomes: a systematic review and meta-analysis. Paediatric and Perinatal Epidemiology, 26 Suppl 1, 36-54.
  22. Biesalski HK, 1989. Comparative assessment of the toxicology of vitamin A and retinoids in man. Toxicology, 57, 117-161

 

Az összefoglaló a fellelhető szakirodalmi forrásanyagok felhasználásával, a nemzetközileg elfogadott ajánlások szerint készült. Az anyag zárásának időpontja: 2017. május 26. A  leírásban található információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsait! Személyre szabott javaslatokért, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez!