Dániai ikervizsgálatok rávilágítottak, hogy mindössze 10%-ban határozzák meg génjeink a várható élettartamot, a többi 90 % életviteli kérdés. Tehát, ha megtaláljuk az optimális életvitelt, akkor megfejtettük a hosszú élet titkát. De vajon mi a megfelelő életvitel? Erre nagyon nehéz a pontos válasz, mert rengetegen nagyon sokfélét állítanak, vannak, akik különböző diétákra esküsznek, vannak, akik a jógában vagy a maraton futásban, paleo diétában vagy az organikus ételekben, esetleg a különböző társasági programokban látják a kulcsot. Arra, hogy megéljük a századik születésnapunkat, akkor is nagyon kicsi az esély, ha minden jól megy, hiszen rengeteg minden felgyorsíthatja az öregedési folyamatot, amit pillanatnyilag nem tudunk befolyásolni. Egy-egy sérülés vagy rövid oxigénhiány is olyan károsodással járó folyamatokat indíthat be, amely után nem tud regenerálódni az érintett terület. Az emberi test összes szövete nyolc év alatt teljesen kicserélődik. A sejtjeink folyamatosan osztódnak és így másolják önmagukat. A másolat készítése során mindig egy kicsit gyengébb minőségű verzió készül, amiben a hibák összeadódhatnak, ezáltal az ellenállásunk gyengül, testünk minősége romlik. Ez olyan, mint amikor több példányt fénymásolunk és mindig az előző másolatról készítjük a következő példányt. Az emlősökre jellemző, hogy az életteret a produktív kor után átadják az újabb generációknak, legyen az egér, nyúl, oroszán, elefánt, vagy ember.
A jó hír az, hogy idős éveinket is tölthetjük aktívan, derűben, és sok-sok célt megvalósítva. A National Geographic munkatársai feltérképezték, hogy a világon hol vannak azok a helyek, ahol a legtöbb 100 évesnél idősebb ember él a Földön. Négy területet sikerült beazonosítaniuk, ahol kifejezetten sokáig és egészségben élnek az emberek. Megvizsgálták mindennapos szokásaikat, életvezetésüket.
Ez a négy terület a következő:
Nicoya, Costa Rica. Costa Rica egy közép-amerikai terület a Karib-térségben. Itt minden idős embernek határozott életcélja van, valami nagy és jó célt szolgálnak mindannyian. Sok kemény vizet fogyasztanak, ami a természetes vízforrás is egyben. Ez a víz nagyon sok kalciumot tartalmaz, ez talán megmagyarázza, hogy miért van kevés szívbetegség, erősek a csontjaik, mindemellett kevés a csípőtörések száma. Az idősek sokat törődnek a családjaikkal, egy közösségben élnek velük, támogatják gyermekeiket és unokáikat. Könnyű vacsorát esznek a kora esti órákban. Keményen dolgoznak, a fizikai munka a mindennapjaik része és a ház körüli munkákat élvezik. Rendszeresen napoznak, ez hozzájárul a D-vitamin hiányállapot elkerüléséhez, de ezt azért óvatosan teszik, mindössze napi 10-15 percet töltenek a napon, de ezt rendszeresen. Az étkezésükben a kukorica és a babfélék dominálnak. Gyakran találkoznak a szomszédjaikkal, tudják, hogy hogyan kell figyelmesen hallgatni, nevetni és értékelik azt, amijük van.
A japánokról mindannyian tudjuk, hogy híresen sokáig élnek, de ez különösen így van Okinawában, Japán déli részén. Itt ének a világon a legtovább a nők, sokkal kevesebb a rák, a szívbetegségek és az Alzheimer kór, mint a világ többi részén. Az itt élő nők életre szóló barátságban élnek egymással, amit „moai” néven emlegetnek. Ebben a közösségben többen is együtt élnek és egymást mindenben támogatják. A moai tagjai tudják, hogy mindig számíthatnak valakire. Minden napra meghatározott feladatuk, céljuk van és erre is van egy külön szavuk, az „ikigai”. A családi kapcsolatok szerepe náluk is nagyon fontos. Száz éves koruk felett is fontosnak érezhetik magukat, mivel aktívan bekapcsolódnak a közösség életébe. Majdnem vegetáriánusok, gyakran fogyasztanak sült zöldségeket, édesburgonyát, tofut, ezek mind gazdagok tápanyagokban és kevés kalóriát tartalmaznak. Gyakran fogyasztanak Goya-t (ez egyfajta keserű uborka, ami dél-Ázsiában honos). Sertéshúst csak bizonyos ünnepeken esznek és akkor is csak mértékkel.
Sokat kertészkednek, ez a mindennapos aktivitásuk része, amely sok mozgással jár, csökkenti a stresszt és folyamatosan friss zöldségforrásként szolgál. Mindennapos a szója fogyasztás, miso leves és tofu formájában. Ez védi őket a mellráktól és a szívbetegségektől. Élvezik a napsütést, sok időt töltenek a szabadban, így egész évben optimális a D-vitamin szintjük és erősek maradnak a csontjaik. Nagyon kevés bútor van a házaikban, tatami matracon ülnek, és az étkezéseket is így töltik. Ez azt jelenti, hogy napjában nagyon sokszor kell a földről felállni, ami komoly erőfeszítést jelent, javítja az izomerőt – különösen az alsó testfélen – és az egyensúlyt. Svédasztal jellegűen terítenek, kicsi tányérokba rakják az ételt, úgy, hogy ha ismét szedni akarnak, akkor fel kelljen állni a földről és érte menni. A feketeüröm, a gyömbér és a kurkuma a legkedveltebb fűszereik, amelyet a kertekben termelnek. Elég nehéz, karakán természetük van jó adag precizitással kombinálva, de a régi idők rossz emlékeit könnyen elengedik és tudják értékelni a mindennapi örömöket. Megtanultak szerethetőek lenni és a fiatalokkal rendszeresen tartják a kapcsolatot.
Szardínián, Olaszországban a hegyek között élnek legtovább a férfiak. A földrajzi elzártságnak köszönhetően egy genetikai variáció nagyon gyakorivá vált, ami 10-szeres esélyt ad arra, hogy száz évig éljen, aki ilyen géneket hordoz. De ennél sokkal fontosabb, hogy kulturálisan is egy izolálódott közösségről van szó, akik tisztelik a hagyományaikat. A szardíniai emberek még mindig vadásznak, halásznak és a saját maguk által betakarított ételeket fogyasztják. Sokat boroznak és nevetnek együtt. Az étrendjükben a kecsketej és a kecsketejből készült sajtok főszerepet kapnak, amelynek kimondottan magas az omega-3 zsírsav tartalma. A pecorino sajt a helyi füvön táplált kecskék tejéből készül. Alzheimer kór esetén is segíthetnek a kecsketej összetevői azáltal, hogy bizonyos gyulladásellenes faktorokat tartalmaznak, melyek hátráltathatják a memóriavesztéssel járó betegséget. Hétközben szinte csak zöldséget fogyasztanak, a húsokat meghagyják hétvégére és az ünnepnapokra. Teljes kiőrlésű gabonakenyeret, kerti zöldségeket, sok gyümölcsöt és babot esznek. Számukra mindenben első a család, nagyon nagy az idős emberek iránti tisztelet, ők ezt a fiatalabb generációról való gondoskodással hálálják meg. Jó humoruk van, és egy-két pohár vörösbor mindennap lecsúszik. A szardíniaiak sokat sétálnak, általában napi 5-10 kilométert, ez a hegyi pásztorkodás velejárója. A séta különösen jó kardinális állapotot eredményez, valamint az ízületeket is karbantartja anélkül, hogy maratont futnának vagy triatlonoznának.
Loma Linda egy kisváros Californiában, Los Angelestől mindössze néhány tíz mérföldre. Itt élnek a Hetednapi Adventisták. A közösség 9000 főt számlál és az Egyesült Államokban itt van a legtöbb száz évnél idősebb ember. Hosszú és egészséges életük egyik fő jellemzője az idő fogságából való kiszabadulás képessége, ezt pedig minden hetedik napon a Sabbath megtartásával érik el. A Sabbath 24 órán át tart és ezen a napon a szellemi dolgokra összpontosítanak, a családjuk és barátaik körében töltik az időt és a természettel foglalkoznak. Ezen a napon szinte mindig természetjáró kirándulásokat is tartanak. Különös tekintettel figyelnek arra, hogy mit esznek. Táplálékuk szinte egyáltalán nem tartalmaz húst, inkább csak néha köretként fordul elő az étrendben. Sok vizet fogyasztanak, a napi 5-6 pohár a jellemző. Akik sok folyadékot fogyasztanak, azoknál a végzetes kimenetelű szívroham 60-70%-kal kisebb eséllyel jelentkezik. Nem dohányoznak és alkoholt sem fogyasztanak, ellenben legalább napi kétszer esznek gyümölcsöt. Sok hüvelyest (borsót, babot, lencsét) tartalmaz az étrendjük és ezek legalább hetente háromszor asztalra kerülnek. Ennek is köszönhetően 30-40 %-kal kisebb náluk a vastagbélrák kockázata. Csonthéjas magvakat eszegetnek rendszeresen. A paradicsom gyakori fogyasztása csökkenti a petefészekrák kockázatát, de a férfiaknál a prosztatarák megelőzésében lehet szerepe. Követik a „reggelire többet, délben mérsékelten és este pedig keveset egyél” szabályt. Így elkerülik az éjszakai telítettség érzést, a felesleges zsírraktározást, jobban alszanak és a testtömeg indexük is jobb.
Ha áttekintjük, hogy melyek a helyes irányvonalak, akkor a közös vonásokat könnyen összeállíthatjuk. Ebbe biztosan beletartozik a mindennapos közepes mértékű fizikai aktivitás, a majdnem vegetáriánus étkezés. Az étkezésen belül a friss zöldségek, gyümölcsök, valamint a hüvelyesek mindenhol jelen vannak. Senki nem dohányzik. Fontos a társaság és az aktivitás fenntartása, amelynek legjobb módja a családi kötelékek erősítése, ha ez nem megy, akkor a baráti körben és közösségben való aktív részvétel. A mindennapi célok és feladatok fenntartásához segít a hit (szinte mindegy, hogy miben) és a mentális elfoglaltság egyaránt.
Dr. Jójárt Ferenc